• Befektetések
    Befektetések

    Megtaláljuk az Ön számára legjobb megoldásokat, melyekkel eligazodhat a befektetési lehetőségek rengetegében. 

    Bővebben...
  • Pályázatok
    Pályázatok

    Egy vállalkozás életében kiváló lehetőséget jelent vissza nem térítendő támogatások elnyerése. Az Ön cége sem maradhat le egyetlen, számára releváns támogatásról sem! 

    Bővebben...
  • Cafeteria
    Cafeteria

    Ha kérdése van a cafeteriáról, itt megtalálja a választ. 

    Bővebben...
  • Pénzakadémia Alapítvány
    Pénzakadémia Alapítvány

    A Pénz-Navigátor számára fontos a társadalmi felelősségvállalás, ezért kiemelt támogatói vagyunk a Pénzakadémia Alapítványnak, amely a pénzügyi kultúra fejlesztéséért dolgozik.

    Bővebben...
  • Portfólió átvizsgálás
    Portfólió átvizsgálás

    Teljeskörűen és objektíven átvizsgáljuk meglévő pénzügyi megoldásait, szerződéseit, s egy analízis során javaslatokat fogalmazunk meg élethelyzetével és céljaival kapcsolatban.

    Bővebben...
  • Nyugdíjtervezés
    Nyugdíjtervezés

    Időszerű és felkészült tervezéssel elérhetjük azt, hogy időskorunkban elfogadható színvonalon éljünk, s felkészüljünk a megnövekedett kockázatok kezelésére. 

    Bővebben...

Interjú Sági Péterrel

sagipeterSági Péter: MBA végzettségű pénzügyi szakközgazdász, pénzügyi tervező, független pénzügyi szaktanácsadó, cégvezető. Emellett a Minősített Pénzügyi Tervezők Szakmai Egyesületének egyik alapítója és korábban szabályzati bizottságának elnöke. Ismereteit folyamatosan bővíti, frissíti nemzetközi konferenciákon, ahol nem kisebb pénzügyi szereplőkkel találkozik, kerekasztal beszélgetések során mint, például a chicagó-i tőzsde elnöke. Fiatal kora ellenére nagyon elismert a szakmájában és nagy gyakorlattal rendelkezik több száz magán és több tucat vállalati ügyfele kapcsán.
 
A mostani gazdasági helyzetet mindenkinek nagyon komolyan át kell gondolnia pénzügyeit, utána pedig azt, hogy kihez fordul segítségért. Első kérdésem az lenne, hogy miért is van szükség egy családban, egy vállalkozásban pénzügyi tanácsadóra?

Sági Péter: Alapvetően azt gondolom, hogy mindannyian emlékszünk a rendszerváltásra és a rendszerváltás előtti időszakra, amikor volt egy bank, egy biztosító, ill. volt a „jövet-menet”. Ekkor nem volt szükség pénzügyi tanácsadóra, mert nem volt választási lehetőség. Ha viszont ma megnézzük a pénzügyi piacot, nyugodt szívvel mondhatom, hogy egy labirintusban élünk. Ma több mint 650 pénzügyi szolgáltató nagyságrendileg 6000 féle pénzügyi termékével szembesülünk. Így komoly pénzügyi döntés előtt nem vagyunk könnyű helyzetben! Minden családnál egyértelmű az, hogy betegség esetén kihez fordulunk. Felkeresünk egy orvost. Ha valamilyen jogi kérdésben kell döntenünk, ügyvédhez fordulunk. Ma már egy komoly pénzügyi döntés előtt nemcsak a nyugati országokban, hanem hazánkban is egyértelmű az, hogy független pénzügyi szakértőhöz, tanácsadóhoz fordulnak az emberek.

Ma sajnos nagyon sokan kerülnek „BAR listára” (KHR), mert olyan dologba vágnak bele amit nem bírnak el. Egy nagyon egyszerű példát tudok erre mondani: korábban volt egy család, akik hitelt szeretettek volna felvenni, de miután kiderült a jelenlegi pénzügyi helyzetük, azt a tanácsot kapták, hogy ne vágjanak bele, mert nem fogják elbírni. A mostani jó pénzügyi tanácsadó is ennyire őszintén beszél? Látja tehát egy kicsit az alagút végét?

Sági Péter: Úgy gondolom, hogy az őszinteség az alapja egy jó tanácsadó munkájának, s hosszútávon csak őszinteséggel lehet értékeket teremteni. Amikor egy pénzügyi tanácsadó találkozik egy céggel, vagy egy családdal, első lépésben készít egy pénzügyi elemzést. Ez egy – a jelen helyzetet – feltáró analízis, melyben megvizsgáljuk azt, hogy az adott cégnél, családnál, milyen pénzügyi háttér van, milyen az élethelyzet, s milyen (élet)célok mutatkoznak. Ezt követően megnézzük a financiális hátteret, ha kell célokat, ha kell forrásokat menedzselünk. Minden esetben tájékoztatást nyújtunk adózási, jogszabályi hátterekről. Ezen felül tájékoztatjuk ügyfeleinket a világpiacban rejlő, folyamatosan bővülő lehetőségekről. S amit mindenképpen szeretnék kiemelni, hogy mindig felülvizsgáljuk a már meglévő pénzügyi konstrukciókat. Számos esetben látom azt, hogy úgy tudunk tényleges anyagi előnyöket elérni ügyfeleinknél, hogy meglévő pénzügyi megoldásaik felülvizsgálatával áttesszük egyik zsebükből a másikba a meglévő hitelt vagy megtakarítást.

Nagyon sok könyvet látok itt, ami pénzügyi tanácsadásról szól. Ezekből tanulni és tanítani is lehet?


Sági Péter: Igen. Ezek közül egyet hadd emeljek ki. Ez a pénzügyi tervezés. Ma ez egy új fogalom, egy új tantárgy, ugyanis az életünket érdemes pénzügyi szempontból is tervezni. Vannak ugyanis céljaink az életben, amelyeket pénzügyi eszközök segítségével tudunk a legkönnyebben megvalósítani. A pénzügyi tervezés az a folyamat, amely a pénzügyek megfelelő kezelésével, tervezésével segít az ügyfél életcéljainak, pénzügyi terveinek megvalósításában.

Annyi banki szakértőhöz fordulhatunk ma. Miért egy független pénzügyi szakértőt keressünk fel?

Sági Péter: A kérdésben benne van a válasz. A független tanácsadók nincsenek elkötelezve egy pénzintézet irányában sem. Hadd hozzak egy személyes példát. Én, amikor privát emberként felkerestem néhány bankot – teljesen mindegy, hogy betétért vagy hitelért megyünk – mindenhol azt a bűvös mondatot hallottam, hogy „Uram, Ön a legjobb helyen jár, természetesen van megoldás erre az igényre.” Ezzel szemben egy pénzügyi tanácsadó először elemez, megnézi a pénzügyi helyzetet, és arra épít fel egy stratégiát, egy pénzügyi tervet.

Az átlagembereknek általában fogalma sincs a banki szféráról. De mégis mi az, amire mindenképpen oda kell figyelni?

Sági Péter: Az emberek többségének vannak céljaik. Ha van célom, arra egy utat kell választanom, hogy azt a leghatékonyabban tudjam elérni. Azt szokták mondani, hogy „Mercedes-szel is lehet szántani, és egy traktorral is lehet operába menni”. De a hatékonysága mégsem ugyanaz a kettőnek. Vagyis, ha van egy célom, keressem meg az(oka)t a pénzügyi megoldás(oka)t, amely(ek) a leghatékonyabban hozzásegít(enek) annak eléréséhez. Ehhez kell egy pénzügyi életpályatervet készíteni.  Hadd emeljek ki még egy fontos különbséget egy pénzintézet és egy független pénzügyi tanácsadó munkája során. Ez a folyamatmenedzselés. Ha ma felveszünk egy hitelt, biztosak lehetünk benne, hogy 3–5 év múlva lesz annál modernebb, korszerűbb megoldás a pénzpiacon. Ilyenkor az adott pénzintézet nem hívja fel az ügyfele figyelmét, hogy vándoroljon át a konkurenciához, és keressen egy jobb megoldást. Hiszen nem ez az ő érdeke. Aki viszont független, az mindig az ügyfelet képviseli, és ezáltal hosszútávon képes előnyöket realizálni, hogy mindig a lehető legjobb megoldás legyen az ügyfél kezében!

Hogy látja ma egy független pénzügyi szakértő a jelenlegi nyugdíjhelyzetet?

Sági Péter: A mai nyugdíjrendszer felosztó–kirovó elven működik. Nagyon jól működött a rendszer, amikor kitalálták, még Bismarck porosz kancellár idejében. Akkor nagyon sok aktív dolgozó tartott el kevés inaktív nyugdíjast. Ma ez az arány teljesen megváltozott! Ma ugye nem 16 évesen kezdenek el dolgozni az emberek, hanem inkább 25–26 évesen. Ugyanakkor a nyudíjkorhatár elérése előtt előszeretettel választják a korkedvezményes nyugdíjat, rokkantnyugdíjat, tehát itt is kiesik jó pár év a járulékfizetésből. Alapvetően tehát azt látjuk, hogy egyre kevesebb aktív dolgozónak kellene eltartani egyre több inaktív nyugdíjast. Az életkor pedig egyre jobban tolódik kifelé, nő az átlagéletkor, hiszen ma már egy „fitness-wellness” világban élünk . Így ez a rendszer nem képes valódi életszínvonal finanszírozására! Leginkább ezt akkor fogjuk tömegesen látni, amikor az ötvenes években születettek, az un. Ratkó–korszak gyermekei nyugdíjba vonulnak. Ez a folyamat 2015-től fokozatosan érezteti hatását, ugyanis ekkor egy óriási korosztály fog nyugdíjba vonulni.

Ilyenkor egy pénzügyi szakértő mit tud javasolni, milyen megoldást tud nyújtani?

Sági Péter: Megoldás mindig van, s mindig személyre szabott megoldásokra kell törekedni. A jelenlegi nyugdíjrendszer úgy épül fel, hogy van egy un. első pillér, ez a társadalombiztosítás. Ez ma felosztó–kirovó elv alapján működik, vagyis amit ma járulékként befizetünk, azt kiosztják a jelenlegi nyugdíjasoknak. Tehát a mi befizetéseinkből nem a mi nyugdíjunk lesz majd finanszírozva, ez nem egy egyéni számla! A második pillér a magánnyugdíjpénztárak köre volt, ami ugyan egyéni számlaként működött, viszont oda relatív nagyon kevés pénz került, mivel a bruttó bér 8%–át vonták le, és sajnos a pénztárak – sokszor kötött – befektetési politikája miatt a vagyonkezelési tevékenységük sem volt hatékony. Ez azonban már a múlt, hiszen az állam megszüntette ezt a pillért. A harmadik pillér az önkéntes nyugdíjpénztárak köre. Sajnos nem működnek hatékonyan, hiszen a legtöbb esetben döntően állampapírokban tartják a pénzt. Az állampapírokról annyit kell tudni, hogy hosszútávon nagy hiba állampapíralapokban takarékoskodni. Múltbeli statisztikák alapján a részvények hosszútávon (15-20 év) sokkal biztonságosabbak, és jóval nagyobb hozamot tudnak elérni. A negyedik pillér a nyugdíjelőtakarékossági számla (NYESZ). Pár évvel ezelőtt nagy reményekkel indult el, ma már nagyon kevés helyen alkalmazzák. Amit én mindenképpen javaslok, az az öngondoskodás. Vagyis hogy építsünk fel egy értékteremtő nyugdíjalapot, amely a nyugdíjas éveinkben valóban egy aranykort tesz lehetővé!

Tudja–e azt egy pénzügyi tanácsadó, hogy milyen ma a hitelpiac. Mennyire van eladósodva ma Magyarország lakossága?

Sági Péter: Sajnos ma Magyarországon az eladósodottság mértéke nagyon magas. Én azt az elvet vallom, hogy egy hitel nem felvenni nehéz, hanem visszafizetni. Ezért mindig arra kell törekedni, hogy a hitelek terén is legyen egy szakmai felülvizsgálat. Alapvetőn Széchényi óta tudjuk azt, hogy a hitel egy modern dolog. Persze nem úgy, ahogy azt sokan használják: „még a tv–met is hitelre veszem meg”. Én úgy gondolom, hogy ez nem vezet előre. Az életben vannak azonban olyan célok – pl. egy lakás vagy egy családi ház vásárlása –, amihez elengedhetetlenek a hitelek. Amit itt egy független pénzügyi tanácsadó tud nyújtani az ügyfelének, az az, hogy felülvizsgálva a hitelkínálatot kiválasztja azt a megoldást, ami az adott családnak – a paraméterek és az igények alapján – személyre szabottan a legjobbnak bizonyul. Majd ezt követően, folyamatmenedzseléssel segíti őt, azaz figyelemmel kíséri a hitelpiaci változásokat, s ha kell, időben szól.

Mit javasol a független pénzügyi szakértő azoknak, akik mégis arra kényszerülnek, hogy hitelt vegyenek fel?


Sági Péter: Alapvetőn mindig azt javaslom, hogy vizsgáljuk felül a hiteleket. Gondoljunk csak bele: ha csak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást nézzük, amit ugye évről évre mindig felülvizsgáltat az ember, akár több ezer, tízezer forintos előnyre is szert tehetünk. Egy nagyobb, több milliós jelzáloghitel esetén ezek akár több százezreket is jelenthetnek! A hitelpiacon lehet választani a forinthitelek és a devizahitelek között. Hitelválasztásnál ez is kulcskérdés! Sajnos manapság nagyon sok olyan emberrel találkozom, aki ezt figyelmen kívül hagyta korábban.
Nagyon sok olyan ügyféllel is találkozom a hétköznapok során, akiknek vannak fogyasztási hiteleik, személyi kölcsöneik, esetleg autóhiteleik, s emellett van egy olyan ingatlanuk, amely tehermentes. Ilyen esetben érdemes azon elgondolkodni, hogy egy szabad felhasználású ingatlanfedezetes hitellel  lecserélni ezeket a személyik kölcsönöket, melyek sok esetben 15–20–25%–os kamattal bírnak.

Az életbiztosítások terén mit lehet mondani, hiszen itt is nagyon széles a paletta?

Sági Péter: Így van. Azt tapasztalom – látva most lejáró első 15–20 éves megoldásokat – , hogy nagyon sokan elégedetlenek ezekkel a biztosításokkal kapcsolatosan. Nem hozzák azokat a hozamokat, amelyeket vártak. A javaslatom, hogy mindenképpen érdemes egy díjmentes pénzügyi elemzésnek alávetni ezeket a megoldásokat. Nagyon sokan nincsenek azzal tisztában azzal a ténnyel, hogy amikor azt megkötöttem, lehet, hogy egy jó megoldás volt, viszont azóta a piac nagyon sokat változott, ár–érték arányban nagyon sokat fejlődött. Sok olyan megoldás van, amely ma már modernnek, korszerűnek tekinthető. Csak egy egyszerű példa: ma már ritkán látunk olyan embert, akinek ugyanaz a mobiltelefonja van, mint 5 évvel ezelőtt, ma nem olyan autókkal járunk mint 10 évvel ezelőtt. Ezért érdemes egy kis időt szánni ezekre a régen megkötött életbiztosításokra, ahelyett, hogy csak beletörődnénk, s fizetnénk a havonta érkező csekkeket...

Mit lehet mondani, lesz–e, vagy már van–e pénzügyi kultúra?

Sági Péter: Igen, ez egy nagyon fontos kérdés. Mi nagyon sokat teszünk azért, hogy legyen. Azt lehet azonban mondani, hogy a pénzügyi kultúra Magyarországon ma még nagyon gyerekcipőben jár! Hadd mondjak egy statisztikai tényt. Ma ez Európai Unióban az emberek 42%-a nem rendelkezik megtakarításokkal. Nálunk ez az arány nagyságrendileg 75%! Ma úgy élünk, hogy az adott havi jövedelmünket elköltjük, s költünk, költünk, költünk…. Majd ha már elfogyott, felvesszük a személyi kölcsönt, fogyasztási hiteleket, használjuk a hitelkártyánkat. Ezzel szemben, ha egy picit visszamegyünk az időben, láthatjuk például a nagyszüleink idejében, hogy ők úgy éltek, hogy először félretettek, majd a csak a maradékból költöttek! Azt gondolom, hogy ezen a szemléletváltozáson kellene, hogy átmenjen a magyar lakosság, ugyanis akinek tartalékai, megtakarításai vannak, az egy szabad ember! Ezért a pénzügyi kultúrának ebben óriási szerepe van. Én hiszem és vallom, hogy az ország jövőképét nagyban meghatározza az, hogy az emberek milyen pénzügyi intelligenciával rendelkeznek.

Mit lehet üzenni a vállalkozásoknak, hiszen ha fejlődni szeretnének, ahhoz pénz kell, s lehet, hogy hitel is?

Sági Péter:
Ha azt mondtuk, hogy a családoknak szükséges egy pénzügyi elemzés, analízis, akkor ez hatványozottan igaz a cégek esetében is! Legelőször is egy cégtulajdonosnak tudatában kell lennie annak, hogy mi volt a cél, amikor ő ezt a céget létrehozta. Nap, mint nap hallom a cégtulajdonosoktól, hogy ők általában mindent visszaforgatnak a cégükbe... Én nem értek ezzel a stratégiával egyet. Bár azt tudjuk jól, hogy a cégtulajdonosok úgy tekintenek a cégükre, mint anya a gyermekére, de a gyermek is miután tápláltuk, neveltük, egy idő után felnő, s kiszakad a családból. Egy cégnél is eljön az időszak, amit úgy hívhatunk, hogy kiszállási stratégia. Erre érdemes felkészülni. Ma a legtöbb cégvezető nem úgy tekint a cégére, mint egy üzletre, hanem mint egy saját munkahelyre! Ez helytelen. Külön oda kell figyelni ma már az adóoptimalizálás, a költségracionalizálás vagy a hagyatéktervezés kérdésköreire is. Sokaknak ez utóbbi egy teljesen új fogalom, de én már sajnos sok rossz példát láttam. Például van egy cég, amelynek van két tulajdonosa, a cégnek van körülbelül 200 millió Ft éves  forgalma, s az egyik tulajdonos meghal. Nos, ilyenkor a család részéről jelentkezik egy követelés az ő üzletrészére, azaz 100 millió Ft–ra! Én azt tapasztalom, hogy erre a cégek nincsenek felkészülve, pedig bármikor bármi megtörténhet!  A magyar statisztikák szerint minden 5. cégnél van ilyen probléma, amivel pár éven belül szembesülnek. Vagyis érdemes ezekre felkészülni akár biztosítási és jogi megoldásokkal, ill. a cégben a „több lábon állás” megteremtésével.

Bármerre megyünk, azt halljuk, hogy pénzügyi válság. Mit tud mondani egy pénzügyi szakértő?

Sági Péter:
Nagy különbség van abban, amit a médiában hallunk és, abban amit a szakma lát. A médiában van egy túlzott pánikkeltés, szenzációhajhászás. A történet onnan indult, hogy Amerikában megindult a másodlagos jelzálogpiaci válság.  Amerikában a túlzott kockázatot bevállaló pénzintézetek fizetési nehézségekkel szembesültek. Jó pár bank csődbe is ment, s ebből alakult ki a 2008–as gazdasági válság , amely rányomta a bélyegét az egész világra. A világ azonban nem megy csődbe! Tehát amikor a médiában azt halljuk, hogy világvége van, azt érdemes egy kis óvatossággal kezelni. Ami viszont nagyon dinamikusan történik, az egy globális átrendeződés. Vannak térségek, amelyek fejlődnek, s vannak, amelyek rovására. Ezt úgy hívjuk, hogy globalizáció. A tőkének az a nyughatatlan természete, hogy mindig oda áramlik, ahol fogalakoztatva van. Egy érdekes példát ha említhetek: Nagy–Britanniában az autógyárak közül a Jaguar indiai tulajdonban van, a Lotus malajziai, a Bentley pedig német. A focicsapatok közül van, amelyik orosz tulajdonú, de van nigériai is. Ez azért érdekes, mert ha pár évvel ezelőtt felteszem a kérdést egy nagy–britanniai focidrukkernek, hogy a bajnoki meccsen az orosz vagy a nigériai tulajdonú csapatnak szurkol–e, valószínűleg még a  kérdést sem értette volna.

Mi a teendő, ha valaki profitálni szeretne ezekből a folyamatokból?

Sági Péter:
Meg kell nézni azokat a térségeket, amelyek nem azért estek vissza, mert ott komoly gazdasági probléma lenne, hanem mert kialakult ez a negatív hangulat. Ilyen például a kínai részvények esete is, ahol érdemi probléma nincs, a gazdaság ugyanúgy fejlődik. Azt tudjuk, hogy hosszútávon a részvény árfolyamok, és a gazdasági fejlődés nem tud elszakadni egymástól. Így érdemes volt 2009 első felében kiválasztani azokat a térségeket, amelyek nem voltak érintettek a válságban, pusztán a tőkekivonás és a rossz hangulat miatt estek, mert nagyon nagy ár–érték aránytalanság mutatkozott meg, vagyis rendkívül olcsón lehetett vásárolni ezeken a piacokon. Nincs jó árfolyam vagy rossz árfolyam, kizárólag vételi és eladási árfolyamokról beszélhetünk!
Aki közép vagy hosszú távú stratégiában gondolkodik, vagyis nem spekulál egyik napról a másikra, hanem pénzügyi stratégiát épít fel, annak ez kiváló beszállási pontot jelentett, s még ma is inkább vételi árfolyamok mutatkoznak.

Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést, én magam nagyon sokat tanultam belőle.  Egy utolsó kérdéskört hadd vessek még fel: a pénzügyi piac folyamatosan változik, gondolom folyamatos képzések kellenek, hisz nincs olyan, hogy én már befejeztem, kész vagyok. Jól gondolom?

Sági Péter:
Abszolút így van. Aki úgy gondolja, hogy már mindent tud, az megtette az első lépést a lejtőn lefelé. A képzésnek nagy szerepe van a pénzügyi területen. Folyamatosan változnak, bővülnek a megoldások.

Ha látják az ügyfelek, hogy a tanácsadó tájékozott és naprakész a pénzügyekben, bizakodóbbak? Jobban megnyílnak, elmondják, a gondjaikat a pénzügyi szakembernek?

Sági Péter: Igen, de természetesen bizalmas beszélgetéseket folyatunk, ami elhangzik, az nem kerül ki az ajtón kívülre. És ehhez elengedhetetlen a szakmai felkészültség is.

Végezetül a legfontosabb kérdésem: Rájöttek már az emberek, ill. a vállalkozások arra, hogy független pénzügyi tanácsadóra szükség van?

Sági Péter: Igen, s akik rájöttek, azok ebből profitáltak is. Akik pedig még nem, azoknak javaslom, hogy készíttessenek egy díjmentes elemzést, amely során kiderül, szükséges–e egy pénzügyi konzultáció, s ha igen, milyen területeken tud egy független pénzügyi tanácsadó előnyöket elérni.